MIKMESE

 Most és már nagyon sokszor elolvastam Márai sorait a Füveskönyvből...ez a kedvencem. Mindig megérint...jó lenne így "csinálni"...

Újból olvastam, és megosztom Veled (újra és újra..) is kedves Olvasó!

Íme: 

"Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan és figyelmesen cserélni munkát és pihenést,

koplalást és bőséget, józanságot és mámort, igen, még gondot és örömet is; tudatosan

felállani az élet terített asztala mellől, mikor legjobban esik a bőség, tudatosan

bekapcsolni gondokat és feladatokat, melyeknek nevelő erejük van. Nem elbízni

magad semmiféle helyzetben. Mindennek alján az isteni gondolat van, a szellem,

mely kormányozza a világot: s ez a szellem nem tűr semmiféle magabiztos kedvtelést,

önhitt elégedettséget, pislogó és lusta kielégülést. Mindig alakulni s változtatni,

odasimulni és áldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig továbbadni, amit

szereztél, így vagy úgy... Csak nem „biztonságban" élni. Mindig várni a vihart és a

tűzvészt. S ha beköszönt a vihar és a tűzvész, nem csodálkozni és nem sopánkodni.

Nyugodtan mondani: „Itt van." S oltani és védekezni." /Márai S./