MIKMESE

Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll még,majd hűvösen int s tovaúszik.És itt a szemedben a gyöngyszinü, gyönge verőfénypermetegén ragyog által a kék.Sárgán fut az ösvény,vastag avar fedi rég!Mert itt van az ősz. A diót leverik s a szobákbanmár csöppen a csönd a…

    Olyan vagy, mint egy suttogó faág, ha rámhajolsz, s rejtelmes ízű vagy, olyan vagy, mint a mák, s akár a folyton gyűrűző idő, oly izgató vagy, s olyan megnyugtató, mint sír felett a kő, olyan vagy mint egy vélem nőtt barát s nem ismerem ma sem egészen még…